Egy év alatt 17 ezerrel csökkent az egészségügyben dolgozók száma, pedig a járványhelyzetre hivatkozva a kormány már felmondási tilalmat is elrendelt. Mi zajlik a kórházakban? Az egészségügy jelenlegi helyzetéről Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke beszélt a Reggeliben.
Soós Adrianna elmondta: a különböző szakterületeken más és más a helyzet a létszámhiányt tekintve, különösen rossz például az intenzív ellátás, a sürgősségi ellátás vagy a pszichiátria területén. A hiány jól látható az alapellátásban is, sokat kell várni a szakrendelőkben, a diagnózisokra is, ennek pedig sajnos az a következménye, hogy
a halálozások száma nő, hosszabb ideig kell várni a gyógyulásra krónikus betegség esetén.
Soós Adrianna a folyamat mögött több okot említ. Az egészségügyben dolgozni az átlagosnál nagyobb terhelést jelent, sok helyen folyamatos munkarend van és gyakran nem lehet letenni a munkát a munkaidő végén. Nagy a pszichikai és a fizikai terhelés is, ehhez pedig a szakdolgozóknál, ápolóknál, asszisztenseknél, a műszakiaknál továbbra is nagyon alacsony a bér, az egészségügyi ágazat alsó harmadába tartoznak jövedelem szempontjából. Az ágazatok között pedig az utolsó harmadban van az egészségügyi és a szociális ellátás.
A kettő együtt oda vezet, hogy nem választják a fiatalok ezt a szakmát. Ha megtanulják, akkor is nagyon sokan elmennek vagy már el sem kezdik
– mondta Soós Adrianna, hozzátéve: nagyon sok nő dolgozik az egészségügyben, nehéz összeegyeztetni az otthoni feladatokkal a 12 órás munkarendet, az egészségügy nem családbarát munkahely.
„50-70 ezerre tehető azoknak a képzett, egészségügyi szakmával rendelkezőknek a száma, akik nem ezen a területen dolgoznak. Ahhoz, hogy itt dolgozzanak, sokkal magasabb bérekre lenne szükség, az nagy vonzerőt jelentene, hogy a napi megélhetési gondoktól valamennyire mentesüljenek” – fogalmazott Siós Adianna, aki szerint átlagosan 50 százalékos béremelésre lenne szükség, de a béremelést differenciáltan kellene kezelni.
A szakember szerint sokan nem tudják, hogy az egészségügyi szakdolgozók között vannak diplomások is.
A mentőkocsikon általában mentőtisztek ülnek, akik egészségügyi főiskolát vagy egészségügyi egyetemet végeztek, de nem az orvosit. Az ő fizetésük olyan 30-40 százaléka annak, mint egy orvosé, holott gyakorlatilag orvosi feladatokat végeznek, éjjel-nappal dolgoznak. De ugyanúgy mondhatom egy védőnőnek, egy szülésznőnek vagy diplomás ápolóknak a helyzetét, intenzív osztályokon vagy sürgősségin ők már egyetemi vagy főiskolai diplomával ülnek ott, harmadannyi fizetésért
– magyarázta a FESZ elnöke, aki szerint a 20-30 éve a pályán lévő, középfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozók helyzete még ennél is rosszabb, így nem lehet csodálkozni, hogy 40 év után elmenekülnek.
Soós Adrianna elmondta: az egészségügyi szakdolgozók legalább 25 százaléka hiányzott már a járvány előtt is, a létszámhiányt úgy próbálják megoldani, hogy egy ápolóra egyre több beteg jut, ez azonban az ellátás minőségének romlásához és kiégéshez vezet. Úgy látja: ez nem járható út, csakis az, hogy több embert vonzanak a pályára.
Hozzátette: a járvány csak rontott a helyzeten, de az is sokaknak elfogadhatatlan az, hogy az egészségügyben „katonás rendet” akarnak teremteni, mivel „nem így választották ezt a szakmát és ahol csak lehet, nagyon sokan elmennek.”
Sajnos a magas halálozási számokban, konkrétan tudható mértékben, módon ez szerepet játszik, mert sokszor nem lehet olyan technológiát, terápiát alkalmazni, amihez több ember kellene
– fogalmazott az elnök, aki szerint a munkaerőhiány viszonylag gyorsan orvosolható lenne a béremeléssel, mivel sok a képzett, de nem a szakmában dolgozó ember.
-(1).jpg)
