Ez mindenkit érint – Nyugdíjreformra készül a kormány:



A magyar kormány a nyugdíjrendszer átalakítására készül, ami abból a dokumentumból derül ki, amelyet Magyarország nyújtott be a helyreállítási források tervezett felhasználására. Ebből kiderül, hogy legkésőbb 2025. március 31-ével új nyugellátási rendszer léphet életbe.

Az Európai Bizottság a hosszútávú EU-támogatások 7,5 milliárd eurós felfüggesztése mellett elfogadta a helyreállítási támogatások 5,8 milliárd eurós (mintegy 2300 milliárd forint) tervét. Ennek része – a korábbi EU-ajánlásoknak megfelelően – a nyugdíjrendszer átalakítása is.

Ebből kiderül, hogy egy hároméves előkészítési ciklus végén, legkésőbb 2025. március 31-ével tervezik leváltani a jelenlegit, illetve életbe léptetni a nyugellátási rendszer új elemeit.

A részletes terv szerint az első lépés, hogy egy szakértői anyagban elemzik a hosszú távú fenntarthatósági kihívások kezelésére – kitolódott életkor, minimálnyugdíj, egészségügyi helyzet – vonatkozó szakpolitikai lehetőségeket. A jövő év végére elkészülő, nyilvános vitára bocsátott anyag már tartalmazza majd a nyugdíjkorhatár emelését, oly módon, hogy azt a várható élettartamhoz kötik, anyagilag is ösztönözve a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítását, valamint a korai nyugdíjba vonulás lehetőségeinek csökkentését úgy, hogy tervbe veszi azokat az intézkedéseket, amelyek a nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket is kezelik.

Ezt követné 2024 második negyedévi határidővel, hogy a kormány elé kerül a részletes szabályozási javaslat.

A 2025-ös esztendő első negyedévében jönne a harmadik mérföldkő ezen a területen, mégpedig „a nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba lépése”. Ennek értelmében a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó, a kormány jogalkotási javaslatán alapuló jogszabálynak hatályba kell lépnie, amelynek főbb elemei a következők:

elősegíti a közép- és hosszútávú költségvetési fenntarthatóságot,

megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak fizetett nyugdíjak megfelelőségét, értékállóságát

hozzájárul a munkával töltött életszakaszok meghosszabbításához,

a szükséges mértékben automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokat, változásokat vezet be a nyugdíjrendszerbe.


Miért van erre szükség?


A magyar népesség elöregedése és az államadósságnak a covid19-válság alatti növekedése fokozta a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos, hosszabb távú kihívásokat, magyarul a jelenlegi tb-rendszerben nem lesz elég forrás arra, hogy az egyre tovább élő nyugdíjas korosztályt a költségvetés eltartsa – áll a magyar helyreállítási tervben. „Az előrejelzések szerint a nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő 2019-es értékről 2070-re jelentősen, a GDP 12 %-a fölé emelkednek. Az államháztartás finanszírozása igy nem tartható fenn hosszútávon” – állapítja meg a dokumentum.

A 13. havi nyugdíj 2021-es és 2022-es újbóli bevezetése növelte a nyugdíjkiadásokat. A rendszer a méltányossággal kapcsolatban is kihívásokkal néz szembe: az adó- és nyugdíjrendszer elmúlt évtizedben bekövetkezett változásai az előrejelzések szerint növelik majd a magas keresetűek nyugdíjára fordított kiadásokat, és fokozzák a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket.

Kezelni kell azt is, hogy a nyugdíjminimum 2008 óta nominálisan változatlan maradt, ami azok helyzetét érinti, akiknek a pályafutásuk alatt nem volt folyamatos munkaviszonyuk, és akik alacsony átlagkeresettel rendelkeztek.

Népszerű bejegyzések

Népszerűek

Népszerű bejegyzések

Címkék

agytorna (2) aktuális (897) asztrológia (9) egészség (33) elgondolkodtató (127) érdekesség (259) fejtörő (21) humor (15) húsvét (3) ima (1) lélek (1) megható (26) megrázó (7) praktika (8) recept (99)