Az infektológus főorvos szerint aggasztó, hogy a napokban Európában regisztrált esetek közül csak egy emberről tudni biztosan, hogy járt Afrikában, és az sem kizárt, hogy a kórokozó egy ideje már Angliában cirkulál.
A majomhimlőt a 2000-es években több alkalommal is behurcolták Európába és az Egyesült Államokba Afrikában, a mostani spanyol és portugál megbetegedések közül azonban még mindig nem tudják, hogy melyik páciens vihette be az országba a vírust.
Egyelőre nem sok esélyt lát Szlávik János arra, hogy a majomhimlő a koronavírushoz hasonló járványt okoz, de szerinte figyelni kell a vírusra.
“Az esetek többségében a beteg homoszexuális, de már olyan érintetett is találtak, aki nem az” – nyilatkozta a főorvos a Mandinernek.
A majomhimlő a feketehimlőhöz hasonlóan hosszú, akár 21 napos lappangási idővel kezdődik, ezt követik a lázzal, izomfájdalommal, fejfájással, hátfájással és kimerültséggel jelentkező tünetek.
A fektehimlővel szemben a majomhimlő miatt a nyirokcsomó is megduzzad, valamint bárányhimlőszerű kiütések jelentkeznek először az arcon, majd az egész testen is. A kiütésekből hólyagok lesznek, amelyek elgennyesednek, végül kipukkadnak.
“Ez elég riasztóan hangzik, de a nyugat-afrikai majomhimlő halálozási aránya viszonylag alacsony, százból egy eset, míg a kongói majomhimlőé egy a tízhez. Jelenlegi tudásunk szerint a most terjedő törzs, a nyugat-afrikai majomhimlőhöz kapcsolódik, tehát enyhébb lefolyású” – hangsúlyozta Szlávik.
-(1).jpg)
