Szegénység? Milyen szegénység? Havi nettó 800 ezerért sem találnak embert a balatoni vendéglátósok




Egyre több helyen lehet olvasni, hogy aranyárban megfizetnék a szakembereket a Balatonon, csak szerződjenek le a szezonra. Azonban egyre inkább növekszik a munkaerőhiány is és egyre kevesebben vállalnák azt a pörgős munkavégzést, ami egy-egy balatoni szezonnal jár együtt. A vendéglátó szektor több problémával is meg kell küzdjön, a koronavírusnak még mindig érezhető a hatása, nem beszélve az egekbe felmenő árakról és sok jó szakember is ott hagyta ezt a szakmát, ami azt eredményezi, hogy ma már 800 ezerért sem vállalják el a munkát.


Egy tihanyi étterem tulajdonosa, Járosi Tamás fakadt ki nemrégiben a hazai vendéglátás jelenéről, amiben kifejti véleményét az egyre durvábban elszálló árakról és a pandémia még ma is érezhető következményeiről a szektorban. Ezek a problémák ugyan nem csak a Balatont érintik, az egész országra jellemző, sőt leginkább a budapesti éttermeket és vendéglátóegységeket érinti leginkább.


Még jobban elszállnak az árak a Balatonnál


A jóval magasabb árképzés a Balatonnál az eddigieknél is nagyobb jelentőségben észlelhető majd a szezonban, de már most elkezdődtek az áremelkedések, ugyanis Tihany és Füred környékén egy kávéért fizethetünk 1500 forintot vagy egy főétel kerülhet akár 8 ezer forintba is egy nem túl színvonalas helyen. Járosi Tamás 5 pontban elemzi a dráguláshoz vezető utat és a magyar tenger környéki vendéglátás helyzetét.


Az alapanyagárak drasztikusan az egekbe repültek, annak ellenére, hogy sok tételből hiány van, a minőségi tejszínnek az ára például 2500 – 3000 forint között mozog, ami két éve még fele ennyi volt, az étolaj is 50%-os drágulást mutat ráadásul mennyiségi korlátozás is párosul hozzá. A vendéglátó egységekre nem vonatkozik a rezsistop, ugyanis nem magánszemély kezében vannak, így a csekkek is megduplázódtak. A magas árak mellett a beszállítók sem teljesítik a kötelezettségeiket, arra hivatkozva, hogy a teherautó meg van, de nincs ki vezesse.

 

Személyzeti gondok a Balatonnál


Járosi Tamás arról is beszél, hogy az ő éttermük még szerencsésnek mondható, ugyanis túl élték a covidot is és egy fix csapattal dolgoznak együtt már évek óta, azonban most a nyári időszakra bővítésre lenne nekik is szükségük a személyzet terén, ami nem egyszerű feladat, hiszen egy séfhelyettesi pozícióra nem jelentkezik senki, ami nettó 800 ezer forint bérezést ígér és fizetett szállással, valamint étkeztetéssel. Ha külföldi viszonylatban nézzük ezt az árat, akkor ez egy normál külföldi fizetés.


Mire vége lett a koronavírusnak, jött a brutális infláció és a háborús feszültség, ha a tavalyi évet nézzük a 300 napból csak 80 napot voltak ők is nyitva, ami összesítve kb. 2 év bezártságot jelent, de nagyobb probléma, hogy a bezárások végett a szakemberek végleg szakmát váltottak, és az utánpótlás sem jelent meg.


Sok étterem nem profitorientáltan működik. Sokan úgy üzemeltetnek egy helyet, hogy szakmailag nem értenek hozzá, csak van rá pénzük, hogy éttermet nyissanak. Az ilyen helyeken megengedhető a bármekkora fizetés és a veszteséges nyitva tartás, de az országos többség a „polgári” vendéglátásban helyezkedik el, akik a károsítótényezőkellen csak a hatalmas számú hatékonyság emelésben látták a kiutat. A legtöbb szakmai dolgot, mint például a kertészet, marketing, árubeszerzés, stb. már házonbelül oldják meg, ezzel is pénzt spórolva. 


Sokan eddig azért tudtak alacsony árszinten dolgozni, mert nem fizettek Áfát vagy nem jelentették be redesen az alkalmazottakat, de ez az NTAK bevezetésével megszűnik és egyenlő játékszabályokat kell mindenkinek betartania. Ez a vendégek szempontjából negatív, hiszen az olcsó helyek is drágák lesznek és a fogyasztó nem látja a mögöttes okokat.

Share:

Népszerű bejegyzések

Népszerűek

Népszerű bejegyzések

Címkék

Üzemeltető: Blogger.

Közreműködők