Interjúnak álcázott kampánybeszédet mondott Orbán Viktor a Hír TV-ben Gajdics Ottó oldalán: a miniszterelnök szerint „nem segítség, ha szétlövetjük az országot, vagy ha elzárjuk az orosz gázt”, viszont készülni kell arra, hogy az orosz–ukrán háború miatt élelmiszerhiány alakulhat ki a világban.
Orbán a Putyin propagandistái által felvetített narratíva felől közelítette meg az orosz–ukrán helyzetet, amiben szerinte „nincs felelősségünk”. A háború mellett pedig beszélt a gyermekvédelminek nevezett népszavazásról, ahol szerinte a magyarok álláspontja „átível” a politikai táborokon.
Az ellenzék nem tudja, hogyan működik a NATO
A miniszterelnökkel látványosan egyetértő Gajdics természetesen az orosz–ukrán konfliktust hozta fel elsőként, ahol Orbán szerint „a magyar álláspont szilárd”:
„A kampány jót is tett a háborúról szóló vitának, mert a kampány lényege, hogy kiélesíti az álláspontokat, nyilvánvaló, hogy ki mit gondol. A nemzeti oldal szerint ez egy orosz–ukrán háború, mi meg magyarok vagyunk. Segítünk a menekülteknek, de nem tudunk segíteni úgy, hogy tönkretesszük magunkat”
– mondta a miniszterelnök. „A béke oldalán vagyunk: nem szállítunk fegyvereket a területünkön Ukrajnába, és nem küldünk katonákat sem.” Orbán szerint velük ellentétben az ellenzék olyan konfliktust lát bele a háborúba, „ami nem két nép között van, hanem amibe szerintük be kellene vonódni”.
Szerinte a NATO-álláspont egyezik a magyar kormányéval, ami szerint „minden tagállam eldönti, ki mit csinál, de el fogjuk dönteni azt is, hogy mit csinálunk közösen”.
„Az a helyzet, hogy a baloldalon van ismerethiány, amit nem szabad kifogásolnunk, mert nagyon régóta vannak ellenzékben. Nem tudják, hogy működik a NATO, erről nekik korlátozott tudásuk van” – fejtette ki Orbán. „Van egy másik probléma is, a másiknak való megfelelés – hiszen a NATO-ban is vannak viták, és vannak, akik a magyar kormánnyal ellentétben beletolnák Magyarországot a konfliktusba.
Nem tudom megnyugtatni a magyar közvéleményt arról, hogy a NATO álláspontja megváltoztathatatlan.
De az európai tagállamok inkább amellett vannak, hogy ne vonódjunk be, és eddig mindig a magyar tábor jutott többségbe” – mondta a miniszterelnök. Szerinte a vasárnapi választás fontos tétje a háború, mert ha az ellenzék nyer, „nőni fog azon NATO-tagállamok száma, akik bevonódnának a háborúba”.
„Lelki alkat szempontjából emlékeztet ez a tinédzserkoromra és az indiánregényekre, ahol mindig az ember van valakivel. De ez most politika, és itt tisztázni kell, hogy ki kivel van. Ez nem egy kalandregény, itt életekről van szó, itt gazdaságok omlanak össze, és ki kell mondani világosan, ez itt Magyarország, mi vagyunk a magyarok.”
Orbán szerint a magyarok „erejükön felül” segítenek az Ukrajnából menekülőknek: „Népességarányosan mi fogadjuk be a legtöbb menekültet, a magyar lakosság több mint 5 százalékát látjuk el. (…) Mindennap eleget fogunk tenni a segítségben, de az nem segítség, ha szétlövetjük Magyarországot, az nem segítség, ha elzárjuk az orosz gázt.”
Jó lenne, ha lenne magyar tenger
Orbán ezután beszélt a háború geopolitikai vonatkozásairól is: „Nincs is felelősségünk ebben a háborúban, mert akik elkezdték ezt a háborút, azok nem konzultáltak velünk, nem egyeztettek velünk erről.” Majd elkezdte felmondani azt a narratívát, amely Putyin propagandistái körében igen népszerű, miszerint egy szláv belső konfliktusról van szó Oroszország és Ukrajna között, amiben nekik nem szabad szerepet vállalni:
„Régi történet, miről szól ez a háború, van történelmi, katonai, kulturális alapja, mi ebben a vitában nem veszünk részt. Sose vettünk részt abban a vitában, hogy a szláv tenger hány országból áll, és ezt a jövőben sem lehet velünk rendezni”
– mondta Orbán. „De van egy világos magyar érdek a béke mellett, ami érdeke az ukránoknak és az oroszoknak is.” Ezután a miniszterelnök felvetett még egy érdekes gondolatot arról, hogy milyen kár, hogy az országnak nincs tengerpartja:
„Örülnék, ha Magyarországnak erősebbek lennének a külkapcsolatai, ha lenne tengere, lennének tankereink”
– utalt ezzel arra, hogy az amerikaiak tankerhajókon küldenék az LNG-t Európába, ezzel is enyhítve az orosz energiafüggőségen. „De csak csöveink vannak, és ha jön, van gáz, ha nem jön, nincs” – tette hozzá a miniszterelnök, így szerinte rá vagyunk szorulva az orosz energiaimportra – egy szóval sem említve azt, hogy az elmúlt tizenkét évben nem sikerült ezen a függőségen enyhíteni, és a legfontosabb partnereink szerint is problémás emiatt a magyar-orosz viszony.
A miniszterelnök szerint ha elzárják az orosz energiaforrásoktól Magyarországot, akkor „leáll a gazdaság”, ezért „rendíthetetlenül” küzd a NATO-ban is azon álláspont ellen, hogy az energiaszektorra is kiterjesszék a szankciókat. Később azért hozzátette, hogy van terv arra, hogyan szabaduljon meg az ország a függőségtől:
„Nekünk van egy magyar válaszunk: a következő évtizedben úgy alakítjuk át a magyar energiatermelés nagy részét, hogy részben atomenergiából, részben napenergiából álljon – ez egy belátható időtávon belül megvalósítható. Mindig lesz valamennyi orosz energiaforrás, de a cél az, hogy ne függjünk tőle.”
Szerinte a magyar emberek „pontosan értik, miről van szó, képesek összetett és bonyolult kérdéseket átlátni”, és bár kampányolni kell a következő hat napban is, „úgy tűnik, a geopolitikai játszmákat a magyar emberek kristálytisztán és világosan értik, átlátnak a szitán”.
Pártokon átívelő a népszavazás
Orbán szóba hozta a felmerülő élelmiszerhiány kérdését is, hiszen a háború miatt kieshet a világ gabonapiacairól a két legnagyobb termelő, Ukrajna és Oroszország is: „Egész Európa ki van téve azt éhezés kérdésének, de hadd hozzak ide egy kis tanulságos történetet: amikor az oroszok elfoglalták a Krímet, bevezették az első szankciókat, ami miatt nem tudtunk gabonát exportálni Oroszországba, mert akkoriban szükségük volt erre.
A Krím példája is mutatja, hogy a szankcióknak semmi értelme, mert azóta az oroszok kifejlesztették a gabonaiparukat, ma pedig ők a világ egyik legnagyobb exportőrei.”
A miniszterelnök szerint „esélyes”, hogy a két ország kiesik: „Éhség lesz, és mivel korábban az arab tavasz is egy éhséglázadásból indult ki, nem gondolhatunk egyszerűen csak Európára: a világ olyan pontjain is lehet élelmiszerhiány, amire nem is gondolnánk.” Orbán szerint mivel a gabona ára nőni fog, ezért ha jó árat kínálnak a magyar gazdáknak, akkor előfordulhat, hogy „kiszippantják a gabonát a külföldiek az országból”, ezért „vészfékmechanizmusokat kell beállítani”, hogy ez ne fordulhasson elő. Hozzátette: előfordulhat, hogy „ennek a háborúnak lesz olyan következménye, hogy bizonyos élelmiszeripari termékek nem fognak rendelkezésre állni”.
Orbán megismételte: „higgadtságra, stratégiai nyugalomra van szükség”, ugyanis nagy ügyek, komoly tétek vannak a háborúban. „Határozottnak, de megfontoltnak kell lenni” – mondta, amiben szerinte „olyan sokat nem nyom a latban, amit az ellenzék mond”. Az elegáns megjegyzés után hozzátette, „képesnek kell lenni felülemelkedni a napi politikai vitákon”.
Aztán a „piros lett a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra” című örökbecsű kampányszlogennel felmondta az ellenzék bűnlajstromát, majd hozzátette: ez a választás nem lefutott meccs.
„Méréseket ugyan elemeznek, de ez a választás arról szól, hogy elmegy több millió ember, aminek van egy mérésekkel felfedhetetlen rejtélyes része. (…) Mindenkit arra buzdítok, menjen el választani, de ne csak ő menjen el, hanem a hasonszőrűek, és ha mindannyian elmegyünk, meglesz az eredmény” – mondta Orbán, aki beszélt a gyermekvédelminek nevezett népszavazásról is:
„Csupa jó tapasztalatot gyűjtöttem össze, ugyanis olyan kérdések ezek, amelyekről azt gondoltam, itthon nem nyertek még komolyabban teret – de nyugaton már igen, Nyugat-Európában ez a kulturális jelenség már rombol. Nem lehet biztos az ember, hogy Nyugat-Európában egy bizonytalan identitású ember nem megy oda az iskolában az emberekhez, hogy ő most elmagyarázza, fiú-e vagy lány. Azt gondoltam, ezt el kell magyarázni a magyar embereknek, de úgy láttam, az emberek tudják ezt, hogy van nyugaton egy genderőrület, ami itt kopogtat az ajtónkon” – mondta a miniszterelnök, aki azt látta, hogy „a kutatások szerint a népszavazás támogatottsága átível a pártokon”:
„Nem hagyják a jobb- és a baloldalon sem, hogy a gyerekeinken keresztül felforgassák az életünket, vagy sem. A huszonnegyedik órában vagyunk, ez a hajó még nem ment el, de a baj már nagy, és nem csak Magyarországért küzdök ebben a helyzetben.
Több közép-európai országban is zajlik ez a kulturális harc, és a hasonszőrűek állnak nyerésre – mondta Orbán. – 2011–12-ben Litvániában már volt erről politikai vita. Ha Közép-Európa kitart, egy egész európai fordulat jöhet a kérdésben.”
Az interjú végén Orbán azt mondta, a 2018-as választás után már nem számított arra, hogy komolyabb tétje lehet egy választásnak – a koronavírus és az ukrajnai háború miatt viszont „sokkal nagyobb a tét, mint arra számítottam”.
-(1).jpg)
