Üzenet egy józan, gondolkodó háziorvostól:
“Több éve dolgozom háziorvosként és biztosan állítom, hogy hőemelkedéssel vagy lázzal, gyengeséggel vagy izom- és végtagfájdalmakkal, orrfolyással vagy hasmenéssel, köhögéssel vagy hányingerrel, stb. járó fertőzõ betegségek az év minden hónapjában nagy számban előfordultak a K.ØVID járvány előtt is. Az idén sincs ez másképp. A különbség csak annyi, hogy a KØ.VID hisztéria előtt a lakosság a tünetek súlyosságának megfelelően tudta kezelni ezeket a fertőzõ betegségeket. A valódi vîrus helyzet és annak megoldása az idén is ugyanolyan, mint tavaly vagy 10 évvel ezelőtt volt. Ennek tisztázásában szeretnék segíteni a gondolkodni hajlandó lakosoknak.
A vîrusfertõzések legyőzésének 5-ös szabálya.
Alapigazságok:
1. Az ember Isten képmására lett teremtve: „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra”. (10)
2. Ennek megfelelően az emberi szervezet isteni tökéletességgel működik – amíg tönkre nem tesszük.
3. Az immunrendszerünk is tökéletesen működik – orvosi segítség nélkül is, megvédi a szervezetünket a több ezer különböző vîrustörzs ellen.
4. A félelem, az aggódás, a szorongás, a stressz – amely minden nap ránk zúdul a médiából, gyengíti az immunrendszerünket és védtelenné tesz a fertőzõ betegségekkel szemben.
5. A légző- vagy emésztőrendszeri fertõző betegségek túlnyomó többségét (90-100%) vîrusok okozzák.
6. Számtalan vīrus törzs létezik a Földön, amelyek képesek megbetegíteni az embert – hogy ne csak a k0rønavïrust ismerjük: RS-, influenza-, parainfluenza-, adeno-, rhino-, enterovïrusok stb., mindegyik családban számtalan törzs és altörzs. (2)
7. A vìrus fertőzések kezelésére jelenleg nincs semmilyen gyôgyszerünk – csak az immunrendszerünkben bízhatunk. Pld. a médiában diadalként beállított favipiravir 18 év alatt sem tudott felmutatni egyértelműen hatékonyságot igazoló klinikai vizsgálatot.
8. A háziorvosok mégis 80-90%-ban indokolatlanul antibiotikumot írnak fertõző betegségekre, részben mert nem vállalják a felelősséget, részben mert engednek a beteg követelésének. (3) Egyszerűbb és gyorsabb felírni az antibiotikumot és lázcsillapítót, mint negyedóráig kérdezgetni a beteget a tünetekről és meggyőzni őt a helyes kezelésről, annak magyarázatáról.
9. Az antibiotikumok viszont csak a baktériumok okozta fertõzésre hatnak, akkor sem minden esetben – a vįrusos eredetűre egyáltalán nem.
A fentiekből logikusan következik:
· antibiotikum adása nem gyõgyítja a fertőzō betegségek 90-100%-át (4), sőt
· a garat és emésztőrendszer baktérium összetételének megváltoztatásával gyengítik az immunrendszerünket, ezáltal is nehezítve a mihamarabbi gyôgyulásunkat.
Mit lehet mégis tenni, ha elkapott egy vīrus?
· hallgatni, követni a testünk üzenetét ahelyett, hogy megpróbálnánk akaratunkat ráerőszakolni a testünkre,
· segíteni a testünket, segíteni az immunrendszerünket, hogy megvédjen minket a betegségtől, ahogy teszi ezt már több tízezer éve,
· követni az alábbi „5”-ös szabályt minden vìrusfertőzésnél (pld. KØVI.D esetén is – volt alkalmam kipróbálni több tucat KØV.ID-os betegnél).
1. szabály – pihenés és alvás (szervezetünk tehermentesítése)
Fertõző betegségek esetén a betegek különböző súlyosságú gyengeségre panaszkodnak. Az emberek ennek ellenére munkába mennek, járnak bevásárolni, szórakozni, stb. és közben csodálkoznak, hogy miért nem gyōgyulnak. Az általános gyengeség érzéssel a szervezetünk jelzi, hogy pihenésre, tehermentesítésre van szüksége a gyorsabb gyōgyulás érdekében. Ilyenkor a lehető legkisebb szintre kell csökkenteni a mozgást – otthon kell maradni, feküdni, pihenni, olvasni, naponta többször is aludni, hogy a szervezetünk a rendelkezésére álló napi energiamennyiség legnagyobb részét a vîrusok elpusztítására tudja felhasználni. Minél többet mozgunk, annál kevesebb szabad kapacitás marad a fertõzés legyőzésére.
2. szabály – böjtölés (szervezetünk tehermentesítése)
Fertőzõ betegségek esetén a betegek különböző mértékű étvágytalanságot tapasztalnak. Ilyenkor az aggódó anyuka vagy nagymama összeállít egy ötfogásos lakomát, azzal a címszóval, hogy most meg kell erősödni. A valóság ezzel szemben pont a fordított. Az emésztés nagyon energiaigényes feladat – a napi energiaszükségletünk 30%-a az emésztőrendszer működésére megy el, ami kb. 600 kcal veszteséget jelent naponta (5). Mennyi is 600 kcal? 600 kcal-át akkor égetünk el, ha 1 óra alatt 12 kilométert futunk!
Ha nem eszünk semmit, akkor ezt a 600 kcal-át megnyerjük, amelyet a szervezetünk a fertõzés gyors leküzdésére fordít. A beteg gyermek visszautasítja az ételt, és csak italt kíván. A beteg kutya meghúzza magát a kutyaházban, és napokig semmit sem eszik. A beteg élőlények ösztönösen helyesen viselkednek – böjtölnek. A beteg szervezet a gyôgyuláshoz nélkülözhetetlen energiát a test saját raktáraiból nyeri. Az ókorban Hippokratész – a nyugati medicina atyja – fontos gyôgyító eszköznek tekintette a böjtöt. Ugyanígy Paracelsus vagy az Ajurvéda medicina a gyōgyítás fontos elemének tekintette a böjtöt. Évszázadok során a lakosság túlnyomó többsége követte a vallási előírásokat és betartotta a 40 napos nagyböjtött Húsvét előtt, ezáltal az emberek sokkal erősebbek és egészségesebbek voltak. A fertõzés leküzdésére nincs szükség 40 napra – már 2-3 napos böjtölés alatt a fertõző betegségek többsége biztosan meggyógyul.
3. szabály – lázcsillapítók kerülése
Amikor fertõzéses beteg jelentkezik a rendelésen, mindig megkérdezem, hogy volt-e láza vagy hőemelkedése. Általában azt a válaszolják, hogy ő nem lázas típus. Tovább kérdezem, hogy milyen gyōgyszereket vett be. Azt válaszolják, hogy reggel egy Cataflam-mal kezdte, majd folytatta Paracetamol-okkal és Neo Citranok-kal, végül egy Coldrex-xel zárta a napot. Hát ennyi gyōgyszer mellett nincs az az immunrendszer, amely képes lenne akár egy ki hőemelkedést is elérni.
Ellenben a láz elősegíti a szervezet fertõzésekből való felépülését. A láz az evolúció során azért maradt fenn, mert túlélési előnyt biztosít az egyed számára. Az immunrendszerünket gyengítjük, amikor követjük a TV-ből ránkzúduló gyōgyszer reklámokat, és a legkülönbözőbb láz- és fájdalomcsillapítókkal tömjük magunkat. Azután meg csodálkozunk, hogy miért vagyunk már egy hete betegek és nem tudunk meggyógyulni.
A láz gyōgyító ereje:
· az immunválaszok felgyorsulnak a magasabb hőmérsékleten,
· a fehérvérsejtek gyorsabban szaporodnak, fürgébben mozognak és serényebben pusztítják a testünkbe jutott vîrusokat és baktériumokat,
· már a 38-39 fokos láz önmagában megöli a vîrusok zömét vagy legalább gátolja szaporodásukat,
· fokozza a kórokozók és méreganyagok kiválasztását.
A fentiek miatt ne vegyünk be semmilyen láz- vagy fájdalomcsillapítót – ne fogjuk vissza az immunrendszerünket – de rendszeresen ellenőrizzük a testünk hőmérsékletét lázmérővel. Ha a lázunk megközelíti a 39 fokot, akkor már bevehetünk egy kisebb adag lázcsillapítót (pld. fél tabletta Algopyrin), de csak annyit, hogy a lázunk nem menjen 38 fok alá. Inkább fél-egy napot lázasan feküdni és gyorsan meggyōgyulni, mint lázcsillapítókkal begyōgyszerelve magunkat hetekig lábadozni.
4. szabály – nagy mennyiségű C-vitamin fogyasztás
A mi szervezetünk nem képes C-vitamin előállítására. Így azt táplálkozással és táplálékkiegészítőkkel kell a testünkbe juttatnunk. Fertõzés esetén a testünk C-vitamin szükségelete többszörösére emelkedik. Megfelelően magas mennyiségben a C-vitamin megelőzheti a vīrusos megbetegedést, és nagyban meggyorsítja a felgyōgyulást az akut vìrusos fertőzésből.
A C-vitamin hatása a fertõzés legyőzésére:
· különleges vîrusgátló hatással rendelkezik, melynek során hatástalanítja a vïrusok RNS-ét vagy DNS-ét, vagy a vīrusok összekapcsolódását (9),
· serkenti az interferon termelődését, mely segít annak megelőzésében, hogy a sejteket vìrus fertőzze meg,
· elősegíti az ellenanyagok termelődését és tevékenységét,
· a falósejtek működését serkenti, amelyek elpusztítják (felfalják) a vīrusos részecskéket.
A nagyobb adagok bevételétől nem kell félnünk, hiszen a honfitársunk Szent-Györgyi Albert, aki a C-vitamin felfedezéséért Nobel díjat kapott, minden áldott nap 8.000 mg C-vitamint szedett – 93 éves korában halt meg (nem C-vitamin túladagolásban J). Jómagam több mint 6 éve 3.000-4.000 mg C-vitamint szedek, amelyet ritka betegségeim alatt 6.000-8.000 mg-ra emelek.
5. szabály – nagy mennyiségű D-vitamin fogyasztás
A D-vitamin fertõzésekkel szembeni védekező immunválaszt több ponton is fokozza:
· szabályozza az immunrendszer működését,
· fokozza a monocyták aktivitását és faló (pusztító) kapacitását,
· fokozza a vīrusok elölését,
· növeli a savas foszfatáz aktivitást,
· fokozza a kórokozó ellenes hatású peptidek, defensinek és cathelicidin termelését, (
· csökkenti a gyulladáskeltő és növeli a gyulladáscsökkentő citokinek szintjét – a citokin vihar ellen dolgozik.
Egy idei spanyol vizsgálat során kiderült, hogy a kórházba került igazolt k0vidos betegek D-vitamin nélkül 50%-ban, míg 20.000 NE napi D-vitamin adagolás esetén csak 2%-ban igényelték az intenzív terápiás kezelést. Egyszóval 25x kisebb eséllyel kerülünk intenzívre, ha szedjük a D-vitamint!
Fertõzések esetén a szokásos napi fenntartó 10.000 NE legalább dupláját kell bevenni – 20.000 NE naponta. Az idén januárban én is elkaptam a rendelésen a sok lázas, köhögő betegtől egy vīrusos fertőzést, amely nagyfokú gyengeséggel és 38,7 fokos lázzal járt. Követve a saját útmutatásomat, 40.000 NE D-vitamint és 8.000 mg C-vitamint szedtem naponta – a harmadik napon – 2 nap fekvés után – már olyan erősnek éreztem magam, hogy ki mentem futni és lefutottam a szokásos 8 kilométert.
Összegzésként arra kérek mindenkit, hogy fertőzõ betegség esetén nyugodjon le, felejtse el a hivatalos média ijesztgetését és bízzon a saját testében:
1. minél kevesebbet mozogjon – pihenjen, feküdjön, aludjon és
2. böjtöljön 2-3 napot – csak vizet és teákat fogyasztva és
3. ne vegyen be semmilyen láz- és fájdalomcsillapitót 39 fok alatt és
4. szedjen legalább 4 x 1.000 mg C-vitamint naponta és
5. szedjen legalább 20.000 NE D-vitamint naponta.”
Dr Dobos Vadim
-(1).jpg)
